Övék maradt a vadon

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

A kanadai hiúzok sikertörténete

A kanadai hiúz napjainkban is viszonylag gyakori csúcsragadozónak számít Észak-Amerikában. Mint nevéből is kitűnik, állományának jelentős része Kanadában él, ahol nyugaton Új-Fundlandtól és Labradortól egészen a keleti területekig, azaz az alaszkai határig a legkülönbözőbb élőhelyeken előfordul, sőt állománya az elmúlt évtizedekben egyre inkább megerősödik.

A kanadai hiúz a szerencsés nagyragadozók közé tartozik, hiszen hajdani elterjedési területének több mint 96 százalékát a XXI. századra is meg tudta őrizni. Kanadában lényegében csak a délkeleti részen pusztult ki, ott is csak foltszerűen. Az Egyesült Államokban sajnos közel sem ilyen kedvező a helyzet, de ott is változó az állományok zsugorodása. Alaszkában, a mai napig érintetlennek mondható hatalmas ősrengetegekben szinte változatlan mennyiségű kanadai hiúz él lassan két évszázad óta – állományát ugyanis már 1855 óta nyomon követik a hatóságok, így pontos adatok állnak rendelkezésre. Az USA más államai közül a Sziklás-hegységben lévő területeken is szép számmal akad még belőlük, bár Colorado államba, mely a faj elterjedésének déli határa, vissza kellett telepíteni az ezredforduló környékén. Itt ugyanis a XX. században a mértéktelen vadászatnak, illetve a mérgezéseknek következtében a faj kipusztult. Az ország középső területein is megritkult, így Minnesotában és Iowában csak ritkán figyelhető meg. Hajdan még New York államban is gyakori volt, innen viszont teljesen kihalt, és bár tettek kísérleteket visszatelepítésére, ezek nem jártak eredménnyel. A keleti partvidék más területein azonban, így New Hampshire-ben és Maine államban mára a hathatós vadvédelemnek köszönhetően állománya dinamikusan növekszik.

Folytatás a Macskamánia Magazin 2018/3. számában

©2018 Macskamánia Magazin. - Minden jog fenntartva!